magyar
2017. 09. 25 - 13:34 logo

A bűncselekmények áldozatai segítséget kaphatnak!

Hová fordulhatok segítségért?

Bűncselekményt követtek el a sérelmemre, akkor én áldozat vagyok?

Én külföldi állampolgár vagyok. Van ennek jelentősége?

Kell bizonyítanom azt, hogy büntetőeljárás indult az ügyemben?

A rendőrség/ügyészség/bíróság nem hajlandó foglalkozni az esettel. Ez kizáró ok?

Akkor én áldozat vagyok. Milyen szolgáltatások állnak rendelkezésemre?

Az áldozatsegítő szolgálat megtagadta tőlem a segítségnyújtást, pedig áldozat vagyok. Tehetnek ilyet?

Elvették mindenemet, pénzem sincs...

Mi az a kárenyhítés?

Kik és milyen feltételekkel jogosultak kárenyhítésre?

Mik a rászorultság a feltételei?

Mennyi a kárenyhítés mértéke?

Miért nem kapok kárenyhítést?

Az állami kárenyhítést is ott kell kérnem, ahol az áldozatsegítő szolgáltatásokat?

A bűncselekményt követően bármikor kérhetem a szolgáltatásokat és a kárenyhítést?

Vissza kell-e fizetnem a kapott juttatást?

Csak az Áldozatsegítő Szolgálat segíti az áldozatokat vagy vannak más szervezetek is, akik segíthetnek?

 


Hová fordulhatok segítségért?

Az áldozatsegítő szolgáltatást a területi Igazságügyi Hivataloknál kell kérni, amelyek az ügyben dönteni is jogosultak. Ezek a következők:

megye cím az igazgató e-mail címe telefonszám
Központi Hivatal
www.kih.gov.hu
1145 Budapest, Róna u. 135.   1/460-4700
Baranya 7621 Pécs, Rákóczi út 60. varadim@kih.gov.hu 72/513 439
Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. babiczkia@kih.gov.hu 76/502 944
Békés 5600 Békéscsaba, Kazinczy u. 4. tothan@kih.gov.hu 66/540 363
Borsod-Abaúj-Zemplén 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. kerteszzs@kih.gov.hu 46/500 291
Budapest 1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1. vojnovicsib@kih.gov.hu 1/3718 920
Csongrád 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. zoldik@kih.gov.hu 62/549 190
Fejér 8000 Székesfehérvár, Ady E. u. 21/A. gyorea@kih.gov.hu 22/512 611
Győr-Moson-Sopron 9023 Győr, Csaba u. 16. szalayz@kih.gov.hu 96/526 036
Hajdú-Bihar 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. szaboj@kih.gov.hu 52/503 166
Heves 3300 Eger, Szvorényi u. 27. zvaraa@kih.gov.hu 36/510 697
Jász-Nagykun-Szolnok 5000 Szolnok, Ostor út 1/b. rozmisk@kih.gov.hu 56/511 575
Komárom-Esztergom 2800 Tatabánya, Előd vezér u. 4. gulyasr@kih.gov.hu 34/512 790
Nógrád 3100 Salgótarján, Bartók B. út 10. borsodiv@kih.gov.hu 32/513 157
Pest 1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1. karacsi@kih.gov.hu 1/3718 921
Somogy 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 9-11. triznayg@kih.gov.hu 82/529 438
Szabolcs-Szatmár-Bereg 4400 Nyíregyháza, Kereszt u. 9. szilagyit@kih.gov.hu 42/501 780
Tolna 7100 Szekszárd, Augusz I. u. 9-11. nyiroa@kih.gov.hu 74/529 528
Vas 9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 54. bozzaya@kih.gov.hu 94/512 625
Veszprém 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. pergero@kih.gov.hu 88/590 378
Zala 8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 42-44. baksak@kih.gov.hu 92/549 103

Bűncselekményt követtek el a sérelmemre, akkor én áldozat vagyok?

A (bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló) törvény értelmében mindenki áldozat, aki Magyarországon elkövetett bűncselekmény elszenvedője. Rajtuk kívül azok az emberek is részesülhetnek a törvény szolgáltatásaiban, akik a bűncselekmény közvetlen következményeként testi, lelki, érzelmi vagy akár vagyoni kárt szenvedtek el.

Ha a magyar állampolgár életvitelszerűen Magyarországon él, de jogszerű külföldi tartózkodása alatt követtek el a sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt, az áldozatsegítő szolgáltatásra szintén jogosult lehet. Ebben az esetben megfelelő módon igazolni kell, hogy szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált.


Én külföldi állampolgár vagyok. Van ennek jelentősége?

Főszabály szerint a Magyar Köztársaság területén elkövetett bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet szenvedett, állampolgárságára tekintet nélkül jogosult az áldozatsegítő szolgálat támogatásaira, amennyiben a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása jogszerű. A törvény részletesen meghatározza azoknak a személyeknek a körét, akik jogosultak igénybe venni az állam szolgáltatásait, ha megfelelnek az előző kérdésben tárgyalt feltételeknek. Eszerint a törvény hatálya alá tartoznak, így jogosultak az áldozatsegítő szolgáltatásra

  • a magyar állampolgárok,
  • az Európai Unió tagállamainak állampolgárai,
  • mindazok a nem EU tagország állampolgárai, akik jogszerűen tartózkodnak az EU valamelyik tagállamában,
  • a Magyar Köztársaság területén tartózkodó hontalan személyek,
  • az emberkereskedelem áldozatai,
  • azok, akik számára a Magyar Köztársaság nemzetközi megállapodásban vagy viszonosság alapján biztosítja a segítségnyújtást.

Állami kárenyhítésre jogosult lehet az, aki

  • nem EU tagországi állampolgár, és az EU valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik,
  • Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik

Az a személy, aki Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik és az EU más tagállamában vált szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává, kérheti a kárenyhítés iránti kérelme benyújtásához az áldozatsegítő szolgálat, mint támogató hatóság segítségét.


Kell bizonyítanom azt, hogy büntetőeljárás indult az ügyemben?

A büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, rendőrség, ügyészség, bíróság kérelemre igazolást állít ki. Az áldozatsegítő szolgáltatást és az állami kárenyhítést ezzel az igazolással lehet igénybe venni. Amennyiben az igazolást nem csatolja kérelméhez az áldozat, az áldozatsegítő szolgálat hivatalból beszerzi azt.


A rendőrség/ügyészség/bíróság nem hajlandó foglalkozni az esettel. Ez kizáró ok?

A válasz röviden: nem feltétlenül.

Ha elutasítják a feljelentést, a nyomozást vagy az eljárást megszüntetik, illetőleg a vádlottat felmentik azért, mert

  • gyermekkorú,
  • kóros elmeállapotú,
  • kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,
  • esetleg tévedésből,
  • jogos védelmi helyzetben,
  • az elöljáró parancsára,
  • vagy végszükség miatt követte el a cselekményét,

az áldozat jogosult az áldozatsegítő szolgáltatást és állami kárenyhítést igénybe venni.

Ugyanerre akkor is jogosult, ha az elkövető

  • meghalt,
  • az általa elkövetett bűncselekmény elévült,
  • kegyelemben részesült
  • tevékeny megbánást tanúsított,
  • illetve egyéb törvényben meghatározott más okból nem büntethető,

Akkor én áldozat vagyok. Milyen szolgáltatások állnak rendelkezésemre?

Az állam áldozatsegítő szolgáltatásként teljes körű tájékoztatást nyújt, segít az érdekérvényesítésben (megfelelő módon és mértékben hozzásegíti az áldozatot alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi és egészségbiztosítási, valamint a szociális ellátások igénybevételéhez), pénzügyi segélyt ad, és szakjogászi segítségnyújtást nyújt. Ezen kívül az áldozatsegítő szolgálat meghatározott esetekben állam kárenyhítést biztosít a kérelmezőnek.


Az áldozatsegítő szolgálat megtagadta tőlem a segítségnyújtást, pedig áldozat vagyok. Tehetnek ilyet?

Bizonyos esetekben igen. Kizárható a szolgáltatásokból az áldozat, ha

  • a kért támogatást az ügyben korábban már megkapta,
  • a korábbi kérelmében valótlan adatokat szolgáltatott,
  • a támogatás iránti kérelmében foglaltak ellenőrzésére irányuló vizsgálatot akadályozza, vagy korábbi kérelme vonatkozásában tette ezt
  • a korábban igénybe vett, pénzben nyújtott támogatást, illetve a jogi segítségnyújtás díját – bár arra köteles lett volna – nem térítette vissza az államnak.

Emellett a konkrét segítségnyújtásnak az áldozati státusz igazolása mellett vannak egyéb feltételei is, pl. határidő, rászorultság, krízishelyzet stb. vizsgálata.


Elvették mindenemet, pénzem sincs...

Azonnali pénzügyi segélyként az áldozatsegítő szolgálat fedezi az áldozat ruházkodásával, lakhatásával, élelmezéssel és utazással összefüggő, valamint gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli költségeit, ha ezen kiadások megfizetésére az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes. Fontos, hogy a kifizetésekre csak akkor van lehetőség, ha az áldozat nem képes önerőből fedezni ezeket a kiadásokat, és ez a helyzet a bűncselekmény közvetlen következményeként állt elő. Az azonnali pénzügyi segélyt a szolgálat az eset összes körülményeit mérlegelve, méltányossági döntés alapján adhatja.

A pénzösszeg legmagasabb mértéke a bűncselekmény elkövetésének évét megelőző második év nemzetgazdasági bruttó átlagkeresete 43 százaléka (a továbbiakban alapösszeg).

Például, ha 2010-ben Gipsz Jakab a repülőtéren rablás áldozatává válik, melynek során minden személyes holmiját eltulajdonítják tőle, és önerőből nem képes gondoskodni a bűncselekmény okozta anyagi krízishelyzet megoldásáról, az áldozatsegítő szolgálat a 2008. évi nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet (198.900 forint) alapul véve maximum 85.527 forint pénzügyi segélyben részesítheti.


Mi az a kárenyhítés?

A kárenyhítés a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatainak adható olyan pénzügyi támogatás, amely az áldozat bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését célozza, és amelyet egy összegben vagy havi juttatás keretében bocsátanak az áldozat, vagy törvényben meghatározott jogosultak részére.


Kik és milyen feltételekkel jogosultak kárenyhítésre?

Kárenyhítésre jogosult a rászoruló áldozat, ha

  • sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, s ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott,
  • a fenti típusú bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában vele egy háztartásban élő közeli rokona (egyenes ági rokon, örökbefogadó vagy nevelőszülő, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek, házastárs, élettárs),
  • a fenti típusú bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott,
  • őt az áldozatnak (jogszabály, végrehajtható bírósági vagy hatósági határozat, vagy érvényes szerződés alapján) el kell vagy kellett tartania.

Mik a rászorultság a feltételei?

Kárenyhítés esetén az áldozat akkor tekintendő rászorulónak, ha havi nettó jövedelme - közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem - nem haladja meg a bűncselekmény elkövetésének évét megelőző második év nemzetgazdasági bruttó átlagkeresete 43 százalékának kétszeresét.

Például Gipsz Jakab, az említett rablótámadás áldozata rászorulónak tekintendő akkor, ha az egy főre eső nettó jövedelme 2010-ben nem haladja meg a 171.054 forintot (a 2007. évi nemzetgazdasági átlagkereset 43%-ának a kétszerese).

Ezen kívül mindenki rászorulónak tekintendő áldozat, aki

  • aktív korúak ellátására jogosult, vagy időskorúak járadékában részesül,
  • adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás jogosultja,
  • a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították,
  • számára egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben szociális rászorultságot állapított meg,
  • ápolási díjban, közgyógyellátásban, rokkantsági járadékban részesül,
  • fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy magasabb összegű családi pótlékra jogosult,
  • átmeneti szállást vagy éjjeli menedékhelyet igénybe vevő hajléktalan személy,
  • családok, gyermekek átmeneti otthonát igénybe vevő személy,
  • Magyarország területén menekültügyi eljárás alatt áll.

Mennyi a kárenyhítés mértéke?

A kárenyhítés történhet egy összegben vagy havi juttatás formájában. Pontos mértékét törvény határozza meg, a kár nagyságától függően. Az egyösszegű kárenyhítés maximuma az alapösszeg (a tárgyévet megelőző második év bruttó átlagkeresetének 43 százaléka) tizenötszöröse (2010-ben 1.282.905 Ft).

A bűncselekmény miatt bekövetkezett keresőképtelenség esetén az áldozat kárenyhítésre havi járadék formájában is jogosult lehet. A járadék legfeljebb három évig adható, mértéke az igazolt jövedelemcsökkenéstől függ, de az alapösszegnél nem lehet magasabb.


Miért nem kapok kárenyhítést?

Nem kaphat kárenyhítést az áldozat, ha

  • az áldozatsegítő szolgáltatással kapcsolatos kizáró ok áll fenn
  • a bűncselekményből eredő társadalombiztosítási, egyéb biztosítási igényét nem érvényesítette, illetve kárigényét, biztosítási igényét érvényesítette, és kára a kárenyhítési kérelem benyújtásáig megtérült (ideértve a külföldi államtól, biztosítótól vagy nem kormányzati áldozatvédő szervezettől kapott juttatást is),
  • akinek a felelősségét a bűncselekmény elkövetésében a bíróság megállapította,
  • aki törvényellenesen nem működik együtt a hatóságokkal,
  • a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem tette meg,
  • a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben elkövetett törvényben meghatározott újabb bűncselekmény.

Az állami kárenyhítést is ott kell kérnem, ahol az áldozatsegítő szolgáltatásokat?

A területi igazságügyi hivatalok (ld. az első kérdést) szükség esetén, az áldozat kérésére segítenek a kérelem kitöltésében, a szükséges adatok beszerzésében. A kérelmet a Fővárosi Igazságügyi Hivatalhoz kell címezni, amely dönt a kárenyhítés kérdésében.


A bűncselekményt követően bármikor kérhetem a szolgáltatásokat és a kárenyhítést?

Azonnali pénzügyi segélyt a bűncselekmény elkövetését követő 3 munkanapon belül lehet kérni. A kárenyhítés iránti kérelmet az elkövetést követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. Kárenyhítés esetében, ha a kérelem benyújtása elháríthatatlan akadályba ütközik, ennek megszűntét követő 3 hónapon belül elő lehet terjeszteni a kérelmet.


Vissza kell-e fizetnem a kapott juttatást?

A pénzben nyújtott támogatást az áldozat köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig visszatéríteni, ha

  • a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,
  • az áldozat az ügyben valótlan adatot szolgáltatott,
  • a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból részben vagy egészben megtérült,
  • a támogatás igénybevételét kizáró ok következezett be.

Csak az Áldozatsegítő Szolgálat segíti az áldozatokat vagy vannak más szervezetek is, akik segíthetnek?

Nem, a rendőrség és több civil szervezet is végez hasonló feladatot. A rendőrségen belül az ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztálya a terület felelőse, a helyi munkát a rendőrség áldozatvédelmi referensei végzik.

Az egész országra kiterjedő hatáskörrel, 1989 óta a Fehér Gyűrű Közhasznú Alapítvány segíti a bűncselekmények áldozatait. A központi iroda Budapesten található (Szt. István krt. 1., tel.: 312-2287), de e-mailen is elérhetőek fehérgyuru@t-online.hu, vagy megtalálhatóak az interneten: www.fehergyuru.eu.

Telefonos segítséget az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) nyújt. A szolgáltatás kizárólag telefonos ügyfélszolgálat, mely az ország területén belül, a nap 24 órájában, vezetékes és mobil telefonról is ingyenes zöldszámon hívható: 80/20-55-20. Az OKIT elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a családon belüli erőszak áldozatainak és szükség esetén gondoskodjon az áldozatok elhelyezéséről.

Más civil szervezetek az áldozatok meghatározott körének biztosítanak támogatást. Az ESZTER Alapítvány (Alapítvány az Erőszakos Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára – tel.: 1/466-9872, postacím: 1525 Pf. 41., www.eszteralapitvany.hu) elsősorban a szexuális jellegű bűncselekmények elszenvedőit, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen 80/505-101, postacím: 1447 Budapest Pf. 502., www.nane.hu) az áldozattá vált nőket segíti.

Eseménynaptár Szeptember
28293031010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
25262728293001
FORUM
Legfrissebb témák
Legfrissebb hozzászólások