Elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és intenzív utógondozási modelljének kialakítása alprojekt
A kriminalitás mértékének jelentős összetevője a visszaesők általi bűnelkövetés,
ezért jelentős szerepe van a bűnelkövetőkkel, különös tekintettel a fogvatartottakkal
való foglalkozásnak. Szakemberek rámutatnak, hogy a szabadulás utáni első 6
hónap a legkritikusabb, legtöbbször ekkor dől el, hogy az illetőnek sikerül-e
visszailleszkednie a társadalomba vagy bűnismétlő lesz. Már egy pár hónapos
szabadságvesztésre ítélt számára is nehéz a társadalomba történő visszailleszkedés,
ugyanis a bebörtönzés szinte azonnal megváltoztatja a környezet magatartását
a fogvatartottal szemben, amelynek következtében a szabadulás után rendkívül
nehéz a munka- és lakáskeresés, a szociális kötelékek elsorvadnak.
A probléma kezelésének egyik lehetséges útja a másodlagos, harmadlagos prevenció
erősítése, vagyis a szabadultak reintegrációs esélyeinek növelése
Az alprojekt célja olyan komplex szolgáltatáscsomag kialakítása, amely elősegíti
a fogvatartottak sikeres társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedését és
csökkenti az elítéltek bűnismétlési kockázatát.
A programok kialakításának és biztosításának feltétele a fogvatartottak reintegrációjában
fontos szerepet betöltő intézmények közötti szoros szakmai együttműködés, ezért
az alprojekt megvalósításában négy konzorciumi partner vesz részt: a
Jász-Nagykun-Szolnok- és a Baranya Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai, az Igazságügyi
Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az alprojekt
koordinátora az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
A megvalósítás helyszíne az érintett három régió (Dél-dunántúli, az Észak-alföldi,
valamint az Észak-magyarországi régió) büntetés-végrehajtási intézetei
(Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási
Intézete-Pécs, Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet –Szekszárd, Somogy
Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet –Kaposvár, Jász Nagykun-Szolnok Megyei
Büntetés-végrehajtási Intézet – Szolnok, Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási
Intézet –Debrecen, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
–Nyíregyháza, Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet –Tiszalök, Heves
Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet –Eger, Borsod- Abaúj –Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási
Intézet –Miskolc, Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete –Szirmabesenyő,
Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön, Balassagyarmati Fegyház és Börtön.).
A fogvatartottak számára kialakítandó szolgáltatáscsomag öt egymásra épülő szakaszból áll.
Az első szakaszban az önkéntesen jelentkező fogvatartottak egy motivációs
foglalkozáson vesznek részt, ahol részletes tájékoztatást kapnak a program keretében
igénybe vehető szolgáltatásokról. Azon elítéltekkel, akik szeretnének részt
venni a programokban egy motivációs kérdőívet vesznek fel, amely felméri a szükségleteiket,
kompetenciáikat és motivációjukat. A felmérés alapján készül el az egyéni fejlesztési
terv.
A második szakaszban készség- és képességfejlesztő (kommunikációs, agressziókezelő,
konfliktuskezelő, önismereti, életvezetési stb.) tréningeken vesznek részt az
elítéltek. A tréningek típusa az adott büntetés-végrehajtási intézetben élő
fogvatartottak szükségleteinek figyelembevételével kerül kiválasztásra. A csoportos
foglalkozások mellett a szakmai érdeklődést feltáró egyéni interjúk is készülnek
a programban részt vevő elítéltekkel. Az interjúk alapján az egyéni fejlesztési
terv is kiegészül egy úgynevezett jövőtervvel, amely tartalmazza az elítélt
szabadulás előtti és szabadulás utáni terveit, vállalásait. A második szakaszból
a fogvatartott tovább léphet a harmadik szakaszba, illetve- ha már van szakmája
és/vagy munkatapasztalata és kevesebb, mint hat hónapja van a szabadulásig,
akkor közvetlenül a negyedik, vagyis a kivezető szakaszba léphet.
A harmadik - leghosszabb -szakaszban kerül sor a szakmaképzésekre.
A képzés típusa és hossza a jelentkező fogvatartottak jövőtervétől, képzettségi
szintjétől és szabadulásuk várható időpontjától illetve munkaerő-piaci igényektől
függően kerül meghatározásra. A szakmaképzések mellett a résztvevők rendszeres
egyéni motivációs beszélgetéseken is részt vesznek a motiváció fenntartása illetve
szükség esetén krízisintervenció céljából.
A negyedik szakasz további két alszakaszra osztható; egy úgynevezett
kivezető szakaszra, aminek a célja fogvatartottak szabadulásra való felkészítése
és egy szabadulás utáni szakaszra. A szabadulásra való felkészítés keretében
egyrészt álláskereső technikákat sajátítanak el a résztvevők, másrészt elkezdődik
az utógondozási tevékenység (hiányzó iratok pótlása, kapcsolatfelvétel a fogvatartott
családjával, szálláslehetőség felkutatásában és álláskeresésben való segítségnyújtás).
A szabadulás után az utógondozó mellett önkéntes mentorok is segítik a szabadulót.
Az önkéntesek elsősorban a szociális és jogi felsőoktatás hallgatói, illetve
az ezeken a szakterületeken végzettséget szerző pályakezdők lehetnek, továbbá
kísérleti jelleggel intézetenként 1-3 fő volt bűnelkövető is részt vesz a mentori
munkában. A családi kapcsolatok helyreállításában nagy segítséget nyújthat a
családi döntéshozó csoportkonferencia módszerének
alkalmazása, amely szintén elkezdődhet a bv. intézet falain belül. A szabadulás
után a programban részt vevő volt fogvatartottakat az utógondozói koordinátor
6 hónapig követi nyomon.
A már megvalósult reintegrációs és bűnmegelőzési programok tapasztalatai illetve
a TÁMOP 5.6.2 projekt előkészítő szakaszában a bűnmegelőzés területén lefolytatott
kutatás eredményei szerint a reintegrációs programok hatékonyságát leginkább
az gátolja, hogy az érintett szakemberek illetve intézmények között nincs vagy
esetleges az együttműködés illetve az érintett szakemberek gyakran nem rendelkeznek
korszerű szaktudással. A többszakaszos reintegrációs projekt sikere érdekében
ezért a programot megvalósító szakemberek, akik nagyon eltérő kultúrájú,
hagyományú intézményekből érkeznek, közös képzéseken, felkészítő tréningeken,
esetmegbeszélő csoportokban és szupervízión vesznek részt.
A modellprojekt megvalósítása során szerzett tapasztalatok összegzéseként módszertani
útmutatók és protokollok is készülnek a következő témákban:
- Az alprojektbe bevont célcsoport tagok teljes reintegrációs program alatti nyomonkövetését szolgáló adatbázis/ügyfélnyilvántartó program kialakítása,
- a büntetés-végrehajtási intézet, a munkaügyi központ és a pártfogó felügyelői szolgálat együttműködésének protokollja,
- fogvatartotti szükségletfelmérés elkészítésének módszertani útmutatója,
- szakmai ajánlás megfogalmazása a fogvatartottak sikeres reintegrációjához szükséges képzési fejlesztési csomag kialakítására (a csomag tartalmazza a kulcsképesség-fejlesztő tréningeket, egyéni krízisintervenciót, szakmaképzéseket),
- az intenzív utógondozói tevékenység végzésére módszertani ajánlás előkészítése,
- az intenzív utógondozás során alkalmazott önkéntes mentori tevékenység
leírása.
A projekt során szerzett tapasztalatok és a kialakult jó gyakorlatok nyilvánossággal való megismertetése érdekében több kisebb konferencia kerül megrendezésre. Ezen kívül készül egy film a családi döntéshozó csoportkonferencia módszerének az elítéltek reintegrációjában történő alkalmazási lehetőségeiről.