magyar
2017. 11. 24 - 21:32 logo

Sajtószemle

A TEtt program keretében 2011. augusztus 30-án Budapesten rendezett sajtótájékoztatót követően számos fórumon jelent meg írás a börtönből szabaduló elítéltek reintegrációs programjáról.


Gyógynövény-termesztőket képeznek a börtönökben

Nemcsak szobafestőket, hegesztőket, de az áldozatokért és a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének megkönnyítéséért indított Tett program keretén belül ingatlanfenntartókat, takarítókat, valamint gyógynövény- és fűszernövény-termesztőket is képeznek a büntetés-végrehajtási intézetekben.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és koordinációs helyettese elmondta, hogy az ősszel induló képzések 2-8 hónapig tartanak. A gyógynövény-termesztő hiányszakma, a programban részt vevő munkaügyi központokkal egyeztetve indítják az új képzéseket.

Janovics László, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója hangsúlyozta: atipikus, de legális foglalkoztatási formákat kerestek a fogva tartásból a társadalomba visszailleszkedők számára. Kiemelte, hogy nem akkor kezdenek el foglalkozni az érintettekkel, amikor azok szabadulnak, hanem már a büntetés-végrehajtási intézetekben.

Kóta Tünde, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Pártfogó Felügyelői Szolgálatának osztályvezetője azt mondta: azt tapasztalták, hogy a fogvatartottak és környezetük, családtagjaik szívesen foglalkoznak ilyesmivel. Példaként említve az úgynevezett bodzázást, vagyis a bodzaszedést, hozzátette: eredményesebb és gazdaságilag hasznosabb, ha azt szakszerűen, hozzáértően végzik.

Kitért arra, hogy a program keretében az utógondozás is kiemelt figyelmet kap, mintegy 800 millió forint jut különböző programelemekre, így olyan mértékű fejlesztést kapott ez a terület, amire korábban még nem volt példa.

Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a program megalkotóit a közrend, közbiztonság javítása mellett az állampolgárok biztonságérzetének növelése vezényelte. A reintegrációval a visszaesők számának csökkentésére összpontosít a projekt, annak keretében olyan modelleket dolgoznak ki, amelyek nemcsak az érintett régiókban, hanem hosszú távon máshol is alkalmazhatóvá válnak.

Hangsúlyozta azt is, hogy a megvalósításhoz széleskörű társadalmi összefogásra van szükség. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy a jelenlegi programban is szociális munkás, rendőr, büntetés-végrehajtási dolgozó működik együtt. Mint mondta, úgy érzi, hogy jó úton haladnak, s az eredmény nem a projekt lezárultakor, hanem az érintett fogvatartottak visszailleszkedésekor, illetve az azt követő hónapokban várható.

Csóti András kifejtette: mintegy 50 százalékra tehető a visszaesők száma, szerinte hosszú távon 5 százalék csökkentés érhető el. Hangsúlyozta azonban, hogy mivel az egyes fogvatartottaknál a siker vagy százszázalékos, vagy nulla, így ő már 4,1 százalékkal is elégedett lenne. Berta Krisztina hozzátette, hogy minden egyes esetben, amikor a társadalomba visszailleszkedő fogvatartott nem válik visszaesővé, sikerről lehet beszélni.

A 2012 áprilisában záruló, kétmilliárd forintból megvalósuló Tett program keretén belül a Belügyminisztérium, a Miskolci Egyetem, a KIM Igazságügyi Szolgálata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint a Baranya és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai fogtak össze, hogy növeljék a bűnözéssel szembeni fellépés hatékonyságát. Céljuk, hogy bűnmegelőzési képzésekkel, áldozatsegítési szolgáltatások fejlesztésével, önkéntesek bevonásával és a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedését segítő programokkal mérsékeljék a bűncselekmények számát, negatív következményeit, végső soron pedig elősegítsék az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli régió biztonságosabbá válását.

A négyszakaszos reintegrációs programban a három régió 11 büntetés-végrehajtási intézete vesz részt. Eddig 4.600 fogvatartott vett részt tájékoztatón, júliusig 1.750 fogvatartott lépett be önkéntesen a programba, 1.300-an egyéni fejlesztési tervben részletesen megtervezték azt, hogyan szeretnének változtatni életmódjukon.

Az ősszel kezdődő szakmai képzésekbe 340 fogvatartott kerülhet be. A program elmúlt 10 hónapja alatt több mint 600 fogvatartott szabadulásra való felkészítését segítették a szakemberek.

Forrás: rtlklub.hu, hvg.hu, nol.hu, kulturpart.hu, sunshinefm.hu


A gyógynövénytermesztést is tanítják ősztől a börtönökben

Két-nyolc hónapos tanfolyamokon ingatlanfenntartókat, takarítókat, valamint gyógy- és fűszernövény-termesztőket is képeznek majd a hazai börtönökben. Az ősszel kezdődő szakmai programokba 340 fogvatartott kerülhet be.

A fogvatartottak társadalmi beilleszkedésének megkönnyítéséért indított Tett program keretén belül szobafestőket, hegesztőket, ingatlanfenntartókat, takarítókat, gyógynövény- és fűszernövény-termesztőket is képeznek ősztől a büntetés-végrehajtási intézetekben - közölte Csóti András vezérőrnagy kedden. Az ősszel induló tanfolyamok 2-8 hónapig tartanak majd, és mintegy 340 fogvatartott vehet rajtuk részt.

Csóti András elmondása szerint a programban részt vevő munkaügyi központokkal egyeztetve indítják az új képzéseket, a gyógynövény-termesztő pedig hiányszakma. Kóta Tünde, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pártfogó felügyelői szolgálatának osztályvezetője hozzátette, hogy a fogvatartottak és családtagjaik szívesen foglalkoznak a gyógynövényekkel, példaként a bodzaszedést említette. Janovics László, a Baranya Megyei munkaügyi központ igazgatója hangsúlyozta: atipikus, de legális foglalkoztatási formákat kerestek a fogva tartásból a társadalomba visszailleszkedők számára.

A 2012 áprilisában záruló, kétmilliárd forintból megvalósuló Tett programban a Belügyminisztérium, a Miskolci Egyetem, a KIM Igazságügyi Szolgálata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint a Baranya és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai fogtak össze. Céljuk, hogy bűnmegelőzési képzésekkel, önkéntesek bevonásával és a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedését segítő programokkal mérsékeljék a bűncselekmények számát és negatív következményeit.

Forrás: origo.hu


Gyógyfűtermesztésre is tanítják a rabokat

Fűszer- és gyógynövénytermesztésre, ingatlanfenntartásra, szobafestésre, és takarításra képeznek ősztől szakmunkásokat Magyarország 11 börtönében a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedését segítő Tett programban. A programban a szakképzés mellett, készségfejlesztő foglalkozásokat, önismereti-, kommunikációs-, életvezetési-, agresszió- és konfliktuskezelési tréningeket is tartanak.

A Tett program célja, hogy a bűnözést úgy szorítsák vissza, hogy a fogvatartottaknak perspektívát kínálnak, így remélve, hogy nem lesznek visszaesők. A program négy fázisból áll, az első szakaszban tájékoztatják a fogvatartottakat a programról, ezen eddig 4600-an vettek részt. A tájékoztatón és a toborzáson kérdőívvel mérik fel a fogvatartottak igényeit és motivációjukat, ez alapján kerülnek be a program második részébe.

A második szakaszban készítik fel őket a társadalomba és a munkaerőpiacra való visszatérésre: készségfejlesztő foglalkozásokat, önismereti-, kommunikációs-, életvezetési-, agresszió- és konfliktuskezelési tréningeket tartanak. A program jelenleg 11 börtönben fut, és börtönönként 15-30 fogvatartott vesz részt benne.

A program harmadik szakasza, a szakképzés ősszel kezdődik. A rabok olyan szakmát fognak tanulni, amivel jó eséllyel el tudnak majd helyezkedni, ha kiengedik őket. Az olyan tipikus szakmák mellett, mint a szobafestő vagy a hegesztő, tanfolyamok indulnak olyan hiányszakmákban is mint a takarító-, az ingatlanfenntartó vagy a afűszer- és gyógynövénytermesztő.

A negyedik szakasz az intenzív utógondozás, munkaerőpiaci és életvezetési tanácsadás. A fogvatartottak gyakran elvesztik kapcsolatukat a világgal, családi kapcsolataik sérülnek, a munkakeresésben segítségre szorulnak. Szabaduláskor ezért nagy szerepe van az utógondozóknak és a személyes kapcsolattartásnak.

Nagy szerep jut a programban részt vevő munkaügyi hivataloknak is, hogy segítsenek elhelyezkedni a szabadulóknak. Ez nem könnyű, mert gyakran nem akarják alkalmazni a büntetett előéletűeket - mondta Janovics László, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója.

A börtön után a visszaesők aránya közel 50 százalék, a kiszabadultak fele újra elkövet bűncselekményeket. Csóti András, büntetés-végrehajtási vezérőrnagy szerint hosszú távon ez akár 5 százalékkal is csökkenhetne. Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára hozzátette: minden egyes eset sikernek számít, amikor egy szabadulónak sikerül visszailleszkednie a társadalomba és nem lesz visszaeső.

A program jó úton halad, sok az érdeklődő, kitartó, sorsán változtatni akaró fogvatartott, de a valódi eredményt csak a szabadulás utáni hónapokban lesz látható – mondta Berta Krisztina.

Forrás: index.hu


Jelentős eredményeket érhet el a TEtt-program

„A projekt célja a közrend és a közbiztonság javítása, az állampolgárok biztonságérzetének növelése” – mondta Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára a „TEtt – program az áldozatokért és tettesekért” projekt eddigi tapasztalatait bemutató sajtótájékoztatón.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a TEtt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, mintegy kétmilliárd forintból kerül megvalósításra 2010 és 2012 között. A jelenleg zajló alprojekt célkitűzése a börtönből szabadulók „visszaesésének” megelőzése, ezáltal a bűnözés csökkentése.

„Ugyan még csak a teljes projekt felénél tartunk, de a pozitív alakulását látva elmondhatom, hogy jelentős eredményeket várunk” – húzta alá Berta Krisztina, majd hozzáfűzte: a jelenleg 11 büntetés-végrehajtási intézet részvételével zajló programot a jövőben országos méretűvé kívánják terjeszteni.

Csóti András, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának stratégiai és koordinációs helyettese elmondta: a 11 bv-intézetben eddig 4558 fő vett részt önkéntesen a projekt tájékoztatóján, ebből közel 1800 fő már jelentkezett is a programba. Jelenleg 283 fő tart a második szakaszban, amely során egy 30 órás kommunikációs és önismereti tréningen vesznek részt a fogvatartottak.

A vezérőrnagy kiemelte, hogy várhatóan október végén indul az a képzés, amely során a büntetésüket töltők szakmát tanulhatnak, így szabadulásuk után nagyobb eséllyel találhatnak munkát és illeszkedhetnek vissza a társadalomba.

„Intenzív utógondozásra van szükség ahhoz, hogy a fogvatartottak kikerülésük után megtalálják a helyüket a társadalomban” – hangsúlyozta Kóta Tünde, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) Pártfogú Felügyelői Szolgálat osztályvezetője, majd hozzátette: „A projekt megvalósulásával a terület olyan támogatást kapott, mint korábban még soha. Ennek köszönhető, hogy a program eddig jelentős eredményeket ért el.”

Forrás: kormany.hu


Visszavezetnék az életbe a rabokat

Szobafestőket, hegesztőket, ingatlanfenntartókat, takarítókat, valamint gyógynövény- és fűszernövény-termesztőket is képeznek ezentúl a büntetés-végrehajtási intézetekben az ősszel induló Tett program keretében. A képzések – amelyeket a munkaügyi központokkal egyeztetve indítanak, 2-8 hónapig tartanak. A legutóbbi felmérések szerint az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi és a Dél-dunántúli régiók az ország bűnügyi szempontból leghátrányosabban érintett területei. A Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai azért indították a programot, hogy hiányszakmákban, de legális foglalkoztatási formában a fogvatartottak szabadulásuk után is visszailleszkedhessenek a társadalomba.

Forrás: gyoritukor.hu


Szakképesítést is lehet szerezni a börtönben

Szakértők szerint már az is siker, ha egy-két százalékkal csökken a visszaesési arány.

Szobafestő, hegesztő, ingatlanfenntartó, takarító, sőt, gyógynövény- és fűszernövény-termesztő szakképesítést is szerezhetnek a fogvatartottak tizenegy hazai büntetés-végrehajtási intézetben - hangzott el a Belügyminisztériumban tartott tájékoztatón.

A tavaly kezdődött és jövő évben záruló program európai uniós támogatással mintegy kétmilliárd forint ráfordítással zajlik, eddig 4600 fogvatartott érdeklődött a képzések iránt, közülük 1300-an el is jutottak a felkészítő szakaszig, és az ősszel induló OKJ-s szakképzéseken 340-en vehetnek részt. - mondta Berta Krisztina, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.

A tájékoztatón Csóti András, büntetés-végrehajtási vezérőrnagy azt hangsúlyozta, ha a képzéseknek köszönhetően akár 1-2 százalékkal csökken a jelenleg 50 százalék körüli bűnelkövetői visszaesési arány, akkor az már jelentős sikerként könyvelhető el.

Forrás: mr1-kossuth.hu


TEtt - program az áldozatokért és tettesekért

A Belügyminisztérium, a Miskolci Egyetem, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Baranya és Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai összefogtak, hogy növeljék a bűnözéssel szembeni fellépés hatékonyságát. Céljuk, hogy bűnmegelőzési képzésekkel, áldozatsegítési szolgáltatások fejlesztésével, önkéntesek bevonásával és a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedését segítő programokkal mérsékeljék a bűncselekmények számát, negatív következményeit, végső soron pedig, hogy elősegítsék az észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-dunántúli régiók biztonságosabbá válását.

Tapasztalati tény, hogy a büntetés-végrehajtási intézetből szabadultak visszaesési aránya csaknem 50%. A probléma kezelésének egyik lehetséges útja a szabadultak reintegrációs esélyeinek növelése, amely a munkaügyi központok, megyei igazságügyi hivatalok és büntetés-végrehajtási intézetek szoros együttműködését feltételezi.

A projekt egyik alappillére a fogvatartottak sikeresebb társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját elősegítő négy szakaszból álló, a büntetés-végrehajtási intézeten belül és azon kívül megvalósuló reintegrációs tevékenység sorozat.

A budapesti sajtótájékoztatón Dr. Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes-államtitkára, Kóta Tünde, a KIMISZ Pártfogó Felügyelői Szolgálat osztályvezetője, Csóti András bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és koordinációs helyettese ismertette a projektekkel kapcsolatos legfontosabb információkat.

A négy szakaszos reintegrációs program célcsoportját az érintett három régió 11 büntetés-végrehajtási intézetében, 12 helyszínen jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek és előzetesen letartóztatottak (későbbiekben fogvatartottak) képezik. A projektbe a fogvatartottak önkéntesen jelentkezhettek. A teljes reintegrációs képzési ciklus időtartama 20 hónap, mely során szakemberek foglalkoznak a programban résztvevőkkel. A négy szakasz célja, hogy segítse a fogvatartottak számára a munkaerő-piaci információk terjesztését és a megfelelő tanácsadást, motiválja a résztvevőket, illetve készségfejlesztések és képzések által támogassa a fogvatartottakat a szabadulást követő beilleszkedés folyamatában.

Első szakasz - Fogvatartottak tájékoztatása, toborzása

A szakemberek azon dolgoznak, hogy a szabadságvesztéses büntetések időtartama alatt a bűnelkövetésen túl a megélhetés más útjait mutassák meg a fogvatartottaknak, azokat az utakat, amelyeken járva szabadulás után tiszteletben tarthatják a jogszabályok által meghatározott kereteket és a társadalmi normákat.

A fogvatartottak részéről a változáshoz nem elég az információhoz jutás, szükséges az is, hogy az maguk is változni akarjanak. Ennek érdekében a programban résztvevőknek szakemberek segítenek kialakítani a reális célokat: a fogvatartottak tájékoztatást kapnak az aktuális munkaerő-piaci helyzetről, majd egy kérdőívet töltenek ki, amely feltérképezi szükségleteiket és motivációjukat. Ezután sor kerül a résztvevők kiválasztására és az egyéni fejlesztési terv elkészítésére, melyben részletesen előkészítik azt, hogy ezeket a célokat hogyan lehet legális módon, törvénytisztelő állampolgárként elérni.

Második szakasz - A fogvatartottak gyakorlati felkészítése (készségfejlesztés, tréning)

A változtatáshoz a fogvatartott eltökéltsége mellett az is szükséges, hogy kialakításra kerüljenek azok a készségek, amelyek az elsődleges szocializáció során sérültek, illetve a család nem volt alkalmas ezek átadására: a reális önismeret, a helyes életvezetés, a társadalmilag elfogadott normák szerinti kommunikáció, az agresszió-, és a konfliktusok megfelelő kezelése. A kamaszkorban járó fiatalkorúak, és a felnőtt fogvatartottak számára ezek a készségek fejlesztése komoly feladatot jelent, nehéz szembesüléssel jár. Ők 90 órás készségfejlesztő tréning sorozat keretében kapnak ehhez segítséget.

A második szakasz kiemelt célja, hogy feltérképezze a fogvatartottak szükségletét és orientációját. Ez a folyamat elengedhetetlen a reintegráció során, hiszen sok esetben az érintettek nem tudják megfogalmazni a reális igényüket és elvárásaikat, és ez sok esetben céljuk elérését akadályozza. Ebben segít a Munkaerő Érdeklődési Kérdőív, amely feltérképezi fogvatartott szakmai/munka érdeklődési körét. A kapott válaszok alapján kerülnek kiválasztásra azon szakmák, munkaterületek, amelyek a megkérdezett képességeinek, érdeklődésének, valamint a munkaerő-piac elvárásainak leginkább megfelelnek.

A szakasz lezárásaként a programban részt vevő szakemberek segítségével a reintegrációs tanácsadó elkészíti a kellően motivált és megfelelő képességekkel rendelkező fogvatartottak (15-30 fő büntetés-végrehajtási intézetenként) jövő-tervét, mely tartalmazza az egyén vállalását, de kötelezettségeit is.

Harmadik szakasz - Szakma-képzés megvalósítása

Mindazok a fogvatartottak, akik változási szándékuk mellett kitartanak, és a 90 órás tréning keretében teljesítették az elvárásokat, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek munkatársainak véleménye alapján mindennapi viselkedésükkel is bizonyítottak, lehetőséget kapnak arra, hogy szakmát tanuljanak. Olyan szakmákat sajátíthatnak el, amelyek az adott három régióban szabadulást követően megélhetést biztosíthatnak a résztvevők számára, és előzetes tudásuk ismereteik alapján képesek elsajátítani. A képzés lebonyolítása tehát függ a fogvatartottak jövőtervétől, az adott OKJ-s vagy betanító képzések időtartamától is, melyek lehetnek 1 illetve 8 hónapos képzések is.

Negyedik szakasz - Intenzív utógondozás, munkaerő-piaci tanácsadás

A szabadságvesztés időtartama alatt a fogvatartottak elszakadnak a „kinti világtól”, nem tudják, hogyan kezdjék el a munkakeresést, családi kapcsolataik gyakran sérülnek, sokszor nem rendelkeznek a munkavállaláshoz szükséges okmányokkal (személyi igazolvány, TAJ kártya, stb.). Mindezen problémák kezelése érdekében történik a negyedik szakaszban a szabadulásra való felkészítés. Ebben az időszakban az alprojekt munkatársai segítenek a családi kapcsolatok helyreállításában: a szakemberek tájékoztatják a családot a fogvatartottra vonatkozó problémákról és az elérhető szolgáltatásokról. A család tagjai és a fogvatartott – a szakemberektől kapott információk alapján – önállóan kidolgoznak egy tervet arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket tudnak tenni a majdani szabadult beilleszkedése érdekében, illetve rögzítik, hogy kinek mi a szerepe, feladata a folyamatban.

A program segítséget nyújt a szabadulás előtt a szükséges okmányok beszerzésében, és megadja azon álláskereséshez szükséges támogatásokat, amelyeket az állampolgárok szabadon igénybe vehetnek a munkaügyi kirendeltségeken a büntetés-végrehajtási intézet falain belül.

A program célja a munka világába történő sikeres visszailleszkedés segítése. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a szabadulást követően a fogvatartott felkeresi a területileg illetékes igazságügyi hivatalt, illetve a munkaügyi kirendeltséget, ahol a speciális feladat ellátására felkészített szakemberektől megkapja az elhelyezkedéshez (vagy képzéshez) szükséges személyre szabott segítséget: munkával kapcsolatos tanácsadást, álláskeresési tanácsadást, melynek segítségével a szabadult visszailleszkedhet a társadalom és a munka világába.

Eredmények

Jelenleg az alprojekt megvalósításnak felénél tartunk. A tapasztalat az, hogy a fogvatartottak érdeklődése mind a 11 büntetés-végrehajtási intézetben töretlen. Eddig közel 4600-an vettek részt a tájékoztatáson, júliusig közel 1750 fogvatartott lépett be önkéntesen a programba,1300 fő pedig egyéni fejlesztési tervben részletesen megtervezte azt, hogy hogyan szeretne változtatni eddigi életmódján. Az ősszel kezdődő szakmaképzésekbe 340 fogvatartott kerülhet be. Az elmúlt 10 hónap alatt több mint 600 fogvatartott szabadulásra való felkészítését segítették a szakemberek.

Forrás: demokrata.hu


Eseménynaptár November
30310102030405
06070809101112
13141516171819
20212223242526
27282930010203
FORUM
Legfrissebb témák
Legfrissebb hozzászólások