„A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása” kiemelt projekt (TÁMOP 5.6.2/10-1)

„Elítéltek többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és intenzív utógondozási modelljének kialakítása” alprojekt eredményeinek bemutatása

  Az alprojekt 9 megye 11 büntetés-végrehajtási intézetében valósult meg

 ·         Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

·         Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

·         Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

·         Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

·         Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

·         Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

·         Balassagyarmati Fegyház és Börtön

·         Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

·         Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

·         Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

·         Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

 Eredmények főbb tevékenységtípusonként

 Bevonás

 2503 fő fogvatartottat vontunk be a 11 intézetben a 2 év alatt az alprojektbe.

Egyéni fejlesztési terv

1901 fogvatartott jelezte együttműködési szándékát a reintegrációs program első szakaszának végén, velük elkészítettük egyéni fejlesztési tervüket. 

Készségfejlesztő tréningek megvalósulása

A szakmaképzést megalapozó gyakorlati felkészítés keretben a fogvatartotti szolgáltatások második szakaszában a 11 büntetés-végrehajtási intézetben összesen 39 db. 90 órás (3*30 órás blokkokban) és 1 db. 30 órás tréningcsoport került megvalósításra. A fogvatartotti szükségletfelmérés alapján az alábbi tréningtípusokból lehetett választani:

-      agressziókezelő,

-      kommunikációs,

-      konfliktuskezelő,

-      önismereti,

-      életvezetési.

685 fogvatartott szerzett tanúsítványt a 90 órás készségfejlesztő tréning végén.

Olyan gyakorlati felkészítést kaptak, mely során mind a munkavállaláshoz, munkahely megtartáshoz, mind pedig a mindennapi életvitelükhöz szükséges készségeikben fejlődhettek.

 

Szakmaképzés megvalósulása

A reintegrációs program harmadik szakaszában akkreditált betanító és OKJ-s képzések kerültek megvalósításra. A 11 intézetben összesen 23 képzés valósult meg, ezek közül 7 képzés volt OKJ-s 16 pedig betanító.

Megvalósult képzések

OKJ:

-      Hegesztő-vágógép kezelője

-      Számítógépes adatrögzítő (2 csoport)

-      Targoncavezető (2 csoport)

-      Szobafestő

Betanító:

-      Festő-mázoló

-      Takarító (4 csoport)

-      Ingatlanfenntartó, karbantartó (4 csoport)

-      Térburkoló (3 csoport)

-      Konyhai kisegítő (2 csoport)

-      Bútorkárpitos

-      Gyógy- és fűszernövény termesztő

 

313 fogvatartott teljesítette a képzés végén a vizsgára bocsájtás feltételét, közülük 308-an sikeres vizsgát tettek.

 

Munkaerőpiaci reintegrációt segítő szolgáltatások

A motiváció fenntartása az alprojekt keretében nyújtott szolgáltatások közül az egyik leginkább igényelt segítségnyújtási forma, átlagban havonta 300-400 alkalommal csoportos vagy egyéni formában tartották ezeket a típusú foglalkozásokat. Munkaerőpiaci reintegrációt segítő szolgáltatásokat is átlagosan havi 300-400 alkalommal nyújtottak a reintegrációs tanácsadók.

 

Társadalmi reintegrációt segítő szolgáltatások

 

Szabadulás előtt szociális ügyintézést 3043, szociális esetkezelést 6430 alkalommal folytattak. Ezek alapján az utógondozó koordinátorok szabadulás előtti tevékenységet a projektidőszak alatt 9503 alkalommal végeztek. A szabadulást követő szolgáltatások kapcsán szociális ügyintézést 621 esetben, szociális esetkezelést 485 alkalommal végeztek. A projekt időtartama alatt 918 fővel zárult le a segítő folyamat.

Szimbolikus jóvátételi program 8 büntetés-végrehajtási intézetben 20 alkalommal valósult meg, melynek célja, hogy a fogvatartottak számára lehetőséget biztosítson, hogy szimbolikusan, a helyi közösség javára jóvátegyék a bűncselekménnyel okozott kárt.

Önkéntesek, sorstárssegítők tevékenységei

Az önkéntesek a büntetés-végrehajtási intézeten belül 34 alkalommal nyújtottak szolgáltatásokat, az általuk elért fogvatartotti létszám több mint 30 fő.

Szabadulás után 6 ügyfélnek nyújtottak szolgáltatásokat az önkéntesek.

Egy sorstárssegítő két alkalommal előadást tartott a fogvatartottaknak a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Büntetés- végrehajtási Intézetben a foglalkozás témája a szabadulás utáni élet, a társadalomba való visszailleszkedés; az utógondozó koordinátorral való együttműködés bemutatása; a jóvátételi program fontossága, jelentősége volt.

119 fő volt a szabadulásra felkészítés keretében munkaerő-piaci és társadalmi reintegrációt segítő szolgáltatást is igénybe vevő személyek száma, akik esetében szabadulás után is történt utógondozás.

 

Módszertanok, protokollok

 

Az alprojekt keretében hat szakmai szabályozó elkészült.

-          Az intenzív utógondozói tevékenység végzésére módszertani ajánlás

-          A büntetés-végrehajtási koordinátor és az utógondozó szakmai megvalósító – a fogvatartottak reintegrációjának támogatására irányuló – együttműködési protokollja

-          Volt bűnelkövetők mentori tapasztalatainak leírása

-          Az intenzív utógondozás során alkalmazott önkéntes mentori tevékenység

-          A büntetés-végrehajtási intézet és a munkaügyi központ együttműködésének protokollja

-          A fogvatartotti szükségletfelmérés elkészítésének módszertani útmutatója

 

Az alprojekt megvalósításán a büntetés-végrehajtási intézetekben 37 fő szakmai megvalósító dolgozott.

 

„Közösségi Foglalkoztató fejlesztése” alprojekt

 

Mutató neve	Mérték-egység	Minimálisan elvárt célérték	Kiindulási érték	Célérték
			(2010. 04. 16.)	(2012. 11. 30.)
Programba bevont személyek	fő	80	0	453
A programot sikeresen befejező személyek száma	fő	A bevont személyek	0	349
		60%-a

A megvalósítás során az alábbi szolgáltatásokat nyújtottuk ügyfeleink számára

·         Szabadidő eltöltését segítő programok:

·         Könyvtár szolgáltatás.

·         Internet hozzáférés.

·         Társasjátékok.

·         Sportolás lehetősége (pingpong, csocsó, darts, gombfoci, biliárd, léghoki).

·         Primer és szekunder prevenciót egyaránt megvalósító éjféli sportbajnokság.

·         Egyéni tanácsadás keretében az alábbi szolgáltatások voltak elérhetőek a Közösségi Foglalkoztatóban:

·         Pszichológiai tanácsadás.

·         Tanulássegítés, korrepetálás.

·         Szociális ügyintézés, hivatalos iratok pótlása, képzéssel és munkaerőpiaccal kapcsolatos tanácsadás.

·         Új szolgáltatási elemként bevezetésre került egy konfliktuskezelő konferenciamodell is:

·         Családi Döntéshozó Csoportkonferencia.

·         Bűnmegelőzési program:

·         Hegyalja Fesztivál, Civil Utca.

 

Együttműködési megállapodások

A tevékenységünk megvalósításához kiterjedt szakmai együttműködői kör kiépítésére is szükségünk volt. A megállapodások – a szakmai kapcsolatokon túl – nagy segítséget nyújtottak szolgáltatásaink teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyében való elérhetőség biztosítására, és kiemelkedő helyszíneket biztosítottak a jóvátételi programok megvalósításához.

Ezen célok elérése érdekében az alábbi szervezetekkel kötöttünk együttműködési megállapodásokat:

Miskolcon:

·         Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata,

·         Miskolci Állatkert és Kultúrpark,

·         Szimbiózis Alapítvány,

·         Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány,

·         Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete.

·         Sátoraljaújhelyen: B-A-Z Megyei Önkormányzat Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium.

Tiszaújvárosban: Tiszaújvárosi Humán Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat.

Ózdon: Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda + Kistérségi gyermekjóléti Intézmény.

Encsen: Gondozási Központ és Családsegítő Szolgálat.

Egyéb: Deltafest fesztiválszervező (Hegyalja Fesztivál, 2011. és 2012-es év).

 

Önkéntesek bevonása

A projekt egyik jelentős innovációja, ami az eredmények hosszú távú fenntarthatóságának egyik fontos eleme lehet, az önkéntesek bevonása a Közösségi Foglalkoztató tevékenységébe. E tevékenység az ügyfelek ellátásától a programok szervezésén át azok megvalósításában való részvételig terjedhet. Az önkéntesekkel (11 fő) a szervezet szerződést kötött.

Az önkéntes tevékenység egyik fontos feltétele az önkéntesek megfelelő felkészítése. Ennek feladat-specifikus tematikáját a Közösségi Foglalkoztató szakmai stábja egy 3 napos felkészítő tréning keretében kidolgozta és 9 fő önkéntesének részvételével megvalósította. Ezen kívül lehetőség nyílt az önkénteseink számára a megvalósítók részére biztosított képzéseken való részvételre is.

 

„Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése” alprojekt

 

Mutató neve	Mérték-egység	Minimálisan elvárt célérték	Kiindulási érték (2010. 04. 16.)	Célérték (2012. 11. 30.)
Programba bevont személyek száma	fő	100	0	152
Érzékenyítő rendezvényeken, eseményeken részt vett jogalkalmazók száma	fő	20	0	26

 

Az alprojekt keretén belül megvalósult egy sajtótájékoztató és két szakmai érzékenyítő rendezvény, valamint három szakmai mini konferencia.

Elkészült a „Közérdekű munka büntetés csoportos letöltése” című kisfilm, valamint a csoportos letöltés szakmai módszertani kézikönyve.

Elkészült a közérdekű munka büntetés csoportos letöltésének szakmai protokollja és módszertani leírása. Az alprojekt eredményeiről tájékoztattuk az Országos Bírósági Hivatalt, valamint összegeztük az alprojekt tapasztalatainak felhasználásával készített jogszabály módosítási javaslatokat.

 

Eredmények, indikátor teljesítés

A „Közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése” alprojekt az Észak-magyarországi régióban valósult meg, ez három megyét, Nógrádot, Hevest és Borsod-Abaúj-Zemplént érintette. A régióban összesen 17 darab együttműködési megállapodást kötöttünk letöltő helyekkel és 19 csoportot indítottunk. Az első csoport 2011. 03. 07-én indult a Nógrád megyei Litkén. Heves megyében 2011. 07. 26-án, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. 07. 07-én indult a csoportos letöltés.

A projekt időszakban összesen 193 elítélt vett részt a programban, nemek megoszlása szerint 183 férfi és 10 női elítélt. A résztvevők közül 152 fő lett indikátor, azaz aki a rá kiszabott közérdekű munka büntetésének a felét, vagy több mint a felét csoportos végrehajtás keretei között töltötte le.

Az elítéltek 4749 napot dolgoztak, ami 28.469 munkaórának felel meg. A közérdekű munka indikátor számainak minőségi mérésére szolgál az úgynevezett gazdasági haszonszámítás, azaz mennyi hasznot termelnek munkájuk során az elítéltek, pontosabban ugyanezen emberek munkaviszony keretein belül mennyibe kerülnének a munkáltatónak.

A záró beszámoló alapján a garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek.

A számítás alapja, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerint az egy napra fizetendő legkisebb bér 3.305 Ft (6 óra esetén 2.479 Ft, nem szakképzet munkavállaló esetén), ami járulékvonzattal felszorozva napi 4.197 Ft (6 óra esetén 3.148 Ft). A napi tételt felszorozva a munkával töltött napok számával megkapjuk menyi hasznot termeltek az elítéltek munkájuk során. Fontos tényező még, hogy ezek az emberek, ha szabadságvesztéses büntetést kapnának, az megközelítőleg napi 8000 forintjába kerülne az államnak a jelenlegi adatok szerint.

 

	Észak-magyarországi régió
	Részt vevők száma	Indikátor
2011.03.07-2012.11.30.	193	152
Ledolgozott órák száma	28.469	25.122
Ledolgozott napok száma	4.749	4.187
Gazdasági haszon forintban*	14.949.852	13.180.676
Szabadságvesztéses büntetés esetén állami kiadás	37.992.000	33.496.000

 

*a táblázatban található számítás a letöltő helyek gazdasági hasznára vonatkozik. A projekt költségét terhelő kiadások (bér jellegű kiadások, foglalkozás egészségügyi vizsgálat, munkavédelmi eszközök és oktatás, utazási költségek) nincsenek feltüntetve.

Természetesen a számadatokon felül, vannak olyan eredmények is, amiket nem lehet kifejezni táblázatokban, ezek az érték teremtő munkák, ezekre nem egy példa van a csoportos letöltés során.

·         Idősek klubja felújítása (festés, burkolás, vakolás).

·         Iskolai helyiségek burkolása.

·         Játszótér eszközeinek a festése.

·         Buszmegállók csiszolása, festése.

·         Önkormányzati épület felújítás.

·         Vízelevező árkok ásása, tisztítása.

 

„Képzési2 alprojekt

Bár a projekt 2010. április 16-án indult, a képzési alprojekt számára a kezdési időpont 2011 februárja volt. Eddig az időponting a Belügyminisztériummal – korábban az IRM-mel – folyamatos kapcsolattartás mellett zajlott a képzés előkészítése, mind a hallgatók, mind az oktatók számára a képzésen való részvétel lehetőségének ismertetése, a hallgatói jelentkezések nyilvántartásba vétele, értékelése, az oktatói jelentkezések elbírálása.

Az alprojekt képzési almodulja keretében két Bűnmegelőzési koordinátor szakirányú továbbképzést, valamint 29 FAT-akkreditációjú tanfolyami képzést terveztünk lebonyolítani, míg az e-learning almodul tekintetében a FAT-tanfolyamok témájához kapcsolódó, három e-learning tananyag kidolgozását vállaltuk. Céljainkat a projekt záró-időpontjáig sikeresen megvalósítottuk, sőt, a FAT-képzések körében két újabb kurzust is tarthattunk.

 

Bűnmegelőzési koordinátor szakirányú képzések:

A szakirányú képzés I. évfolyama 2011. február 3-án, a II. évfolyam március 10-én indult. A két évfolyamon összesen 119 fő (I. évfolyamon: 60 fő, II. évfolyamon: 59 fő) szerzett szakirányú végzettséget. A hallgatók a szakemberek széles körét képviselték, hiszen többek között védőnő, büntetőbíró, gyermekvédelmi szakember, polgárőr, tanár, rendőr, szociális szférában dolgozó, börtönőr, gyermekorvos és önkéntes is részt vett a programban. Többségük (75%) belső indíttatásból választotta a képzést.

A bevont közel száz vendég/oktató mind a felsőoktatásból, mind a gyakorlatból érkező szakember, aki az adott témakör ismert hazai képviselője, kutatója vagy az adott területen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező kolléga.

Az I. évfolyam számára az oktatás 2011. július hónapban befejeződött, szakdolgozat-írási, és -védési kötelezettségük után 2011. október hónapban tettek záróvizsgát. Számukra a szakoklevél ünnepélyes átadására 2012. január 27. napján került sor. A II. évfolyam – a keresztféléves oktatási szisztémának megfelelően – november hónapban vett részt utoljára konzultáción, decemberben leadta diplomamunkáját, melynek megvédésére 2012. január 6. napja került kijelölésre. Megszerzett tudásukról a záróvizsgákon 2012. január 25-27-e között, három csoportban, illetve a pót-záróvizsganapon, 2012. február 10. napján tehettek tanúbizonyságot. Bűnmegelőzési koordinátor szakokleveleiket a Miskolci Egyetem Rektora és az Állam- és Jogtudományi Kar Dékánja ünnepélyes nyilvános egyetemi szenátusi ülés keretében, 2012. június 29. napján adta át.

Tapasztalataink, illetve a hallgatóktól kapott visszajelzések alapján elmondható, hogy az évfolyamok igazi kis közösséggé formálódtak. A kontaktórákat követő kötetlen, szakmai témájú beszélgetések, viták, véleménycserék, a közös filmnézések és azok elemzése lehetővé tette a program egyik céljának – a szakmák közötti kapcsolatok kialakításának – megvalósulását. Másik célunk az volt, hogy sikerüljön olyan ismereteket olyan formában átadni, amely a célcsoport számára is hasznosítható. Ezt tükrözik vissza mind a kutatási almodul képzéssel kapcsolatos értékelési eredményei, mind az Egyetem által minőségbiztosítási célból készített anonim felmérések. Így például az I. évfolyamon végzett hallgatók több mint 80%-a tartotta hasznosnak a képzést a két szemeszter lezártával úgy, hogy azt az 5 fokozatú skálán az évfolyam 4,8 átlaggal értékelte.

FAT-által akkreditált tanfolyami képzések:

A három nagy szakterületet és régiót lefedő tanfolyami képzések akkreditálásával és meghirdetésével szerettük volna azon szakemberek tudásigényét is kielégíteni, akik rövidebb és célirányosabb képzési struktúrát kívántak igénybe venni. Összesen 31 tanfolyam lebonyolítására került sor, melynek eredményeként 693 fő kapott tanúsítványt. Figyelemmel azonban arra, hogy ezen hallgatók egy része több kurzuson is részt vett, illetve – ahogy arra az e-learning módszertant (is) alkalmazó kurzusok kapcsán lehetőséget kaptunk – bűnmegelőzési koordinátor szakoklevéllel is rendelkezik, így indikátorként 625 fő vehető figyelembe.

A kurzusok iránti érdeklődés a régiók között igen eltérő volt, ami elsősorban nem a szakemberek nyitottsága tekintetében meglévő különbségekre vezethető vissza, hanem arra, hogy az egyes régiókban nem azonos fokban sikerült elérni a projekt célcsoportját. Tapasztalataink szerint a szakmai kapcsolatok, a korábbi formális és informális együttműködések jól kamatoztathatók e tekintetben is. Ennek is köszönhetően a tervezettekhez képest több kurzus valósult meg az észak-magyarországi régióban (figyelemmel a két extra képzésre), ugyanakkor a legkisebb kurzusszámmal a dél-dunántúli régióban rendelkeztünk. A témák iránti érdeklődés is eltérő intenzitású volt, a bűnözés kapcsán tapasztalható sajátosságokra, illetőleg a társadalmi érzékenységre figyelemmel a legnagyobb igény a kiskorúak bűnözése elleni fellépés új lehetőségeit körbejáró tanfolyam iránt volt (ennek megfelelően a Megvalósíthatósági Tanulmányban rögzítettekhez képest is változásra került sor két tanfolyam témájában), de nagy sikere volt az áldozatsegítés lehetőségeit bemutató tanfolyamnak is. A szakemberek érzékenysége a legkevésbé a már bűncselekményt elkövetett személyi kör vonatkozásában volt tetten érhető. Így ebben a témában – a tervezetteknek megfelelően – mindösszesen öt kurzus került lebonyolításra.

 

Tanfolyam címe	Helyszín	Indikátor (fő)
1. Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	20
2. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	21
3.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Pécs	19
4. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Miskolc	23
5. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	20
6. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Debrecen	22
7. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Miskolc	22
8. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	24
9. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	24
10.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Debrecen	24
11. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	23
12.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	24
13.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	23
14.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	22
15..Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	22
16.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	21
17.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	21
18.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	23
19.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Debrecen	19
20.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	20
21. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Debrecen	24
22.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Debrecen	24
23.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	2
24.Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Miskolc	19
25.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	10
26.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Pécs	19
27.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	19
28.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Pécs	17
29.Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei	Pécs	13
30.Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon	Miskolc	21
31.A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai	Miskolc	20
	Összes:	625

“Áldozatsegítő szolgáltatások fejlesztése” alprojekt.

A diszpécserszolgálat 2011. február 22-től folyamatosan üzemel, a nap 24 órájában várják és fogadják a hívásokat a diszpécserek. A szolgálat munkatársai számára kéthavonta tartott szupervíziót a külső szakértő klinikai szakpszichológus, a szupervíziók jelentős segítséget jelentenek a diszpécserek számára a napi munkavégzéshez.

Kicsit befolyásolta a munkavégzést, hogy 2012. április hónapban 2 fő diszpécser saját elhatározásából távozott, a helyükre kiírt nyilvános pályázaton azonban a nagyszámú jelentkezőből sikerült minden szempontból alkalmas munkatársakat találni.

2012. június 15. napjától a siket-és nagyothalló áldozatok számára sms-ben is elérhető a diszpécserszolgálat.

Folyamatos a szolgálat kapcsolattartása az országban működő egyéb telefonos segélyszervezetekkel (OKIT, Vöröskereszt, Lelkisegélyszolgálat), a szakmai látogatások, tapasztalatcserék nagyban hozzájárultak az eredményes feladatellátáshoz.

Elmondható, hogy a diszpécserek az eltelt időszakban nem csak egyszerű dolgozóként látták el feladataikat, hanem egy összetartó közösség épült ki a központban, amely közösségben a tagok a munkahelyükön kívül is tartják a kapcsolatot, ez több együttesen eltöltött közös programban is megnyilvánult (kirándulások, véradás stb.).

Az önkéntes szervezők 2011. január hónapban kezdték meg az érdemi munkát, a februártól április közepéig terjedő időszakot az önkéntesek toborzásával töltötték. Április utolsó hetében megkezdődtek a szerződéskötések az önkéntesekkel mind a 9 megyében, az ehhez szükséges technikai és adminisztrációs problémák elhárultak, az első esetek feldolgozására szakértők segítségével először augusztus hónapban került sor. Az önkéntes szervezők munkája 2011. augusztustól kiegészült az áldozatokhoz irányítható, küldhető önkéntesek tevékenységének koordinálásával, segítésével valamint képzésük szervezésével is.

A 2011-es esztendő második felében kezdődött meg a siket és nagyothalló áldozatokat segítő valamint a roma kisebbséghez tartozó ügyfeleket célzottan támogató önkéntesek bevonása a programba, ez utóbbi elem az időközben megjelent 1430/2011. Kormányhatározat rendelkezése értelmében került kialakításra.

Az önkéntesek számára folyamatosak – a konkrét esetek függvényében megyénként változó – az esetmegbeszélések, amelyeken az önkéntesek pszichológusok vezetésével dolgozzák fel a segítségnyújtás tapasztalatait. Itt is rögzíthető, hogy a 2012. január 1-jétől 2012. június 30-ig terjedő időszak volt a legaktívabb szakasz a munkavégzés szempontjából.

A munkatársak a 2012. augusztus 31-én lejáró szerződéseket felülvizsgálva minden megyében újra kötötték – ezúttal határozatlan időtartamra – a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló megállapodásokat. A szerződések előkészítése és az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatok még október közepéig áthúzódtak, de a korábbi önkéntesek 90%-a folytatja továbbra is az áldozatsegítő munkát, az önkéntes létszám a fenntartási időszakra kialakult.

A 2012. júniusban közös megegyezéssel távozott Nógrád megyei önkéntes szervező feladatkörét zökkenőmentesen vette át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a Heves megyei önkéntes szervező, így a munkakör a későbbiekben sem került betöltésre Nógrád megyében. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkéntes szervező 2012. augusztus 31-én lejárt jogviszonya nem került meghosszabbításra, feladatait – átmeneti időszakra – az Észak-alföldi régió másik két önkéntes szervezője látta el. Az új Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkéntes szervező 2012. október első napjaiban munkába állt, hospitálása rendben lezajlott és folyamatosan bekapcsolódott a tevékenységi elem megvalósításába.

2012. december 1-jétől változás történt az önkéntes szervezői létszámban, a Somogy megyei munkatárs távozásával a megyei feladatokat a Baranya megyei és a Tolna megyei önkéntes szervező vette át, kistérségi elosztás alapján.

Említésre méltó, hogy az alprojektben dolgozó önkéntes szervezők segítségével a KIMISZ, majd a KIH együttműködési megállapodásokat írt alá az érintett régiók minden megyéjében civil, társadalmi és gazdasági szervezetekkel az önkéntesek közvetítése, segítése, a szervezetek programjainak kölcsönös segítése tárgyában.

A pszichológusok Nógrád, illetve Heves megyében 2011. április 18-án, illetve 26-án álltak munkába, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. május 16-ától kezdődött a lelki segítségnyújtás. Már az első napokban kapcsolatba kerültek áldozatokkal a területi Áldozatsegítő Osztályokkal közös ügyfélfogadásokon, az első két hónap együttes munkavégzése után már önállóan is fogadják az ügyfeleket.

Munkájuk hatékonyságát segítendő a vidéki ügyfélfogadásra is sikerült lehetőséget teremteni, így azoknak az ügyfeleknek is nyújthatnak pszichológiai segítséget, akik nem tudnak a megyeszékhelyekre elutazni. Szintén a tevékenységüket segítendő készült el az a tájékoztató, amely a pszichológusi segítségnyújtás lehetőségeit mutatja be, és mindhárom megyében terjesztik az Igazságügyi Szolgálatoknál.

A pszichológusi segítségnyújtást igénylők száma havonta nagyon változó képet mutat, 2012. május hónapban igényelték a legtöbben (18 fő) és 2012. március hónapban a legkevesebben (mindössze 3 fő). Sajnos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011. áprilistól – különböző szubjektív okok miatt – már a harmadik pszichológus dolgozik, amely az ügyfelek bevonását megnehezíti és egészen biztosan negatív hatással van a mutatószámok alakulására.

A projektben alkalmazott pszichológusok kéthavonta vesznek részt szupervízión, klinikai szakpszichológus vezetésével dolgozzák fel az eseteket.

A pszichológusok közül a Nógrád megyei pszichológus szakmai segítséget nyújt a kiemelt projekt többi alprojektjének megvalósulásához is, a borsodi és a Heves megyei pszichológus az önkéntesek képzéséhez szükséges képzési program kidolgozásában és az önkéntesek oktatásában vállalt szerepet.

Az alprojektre vonatkozó protokollok, módszertani anyagok kidolgozásra kerültek, és minden olyan intézmény és szervezet számára megküldésre kerültek, amelyet a Megvalósíthatósági Tanulmány tartalmazott. A programba bevont szakemberek száma indikátor-mutató jelentősen túlteljesítésre került.

“Programértékelő” alprojekt.

2010 májusában a kutatási alprojekt és az értékelendő alprojektek közötti együttműködés keretében megtartottuk az első megbeszéléseket a projektértékelő vizsgálatok céljairól és lehetőségeiről.

2010 júliusáig lezajlott a programértékelő vizsgálatok megtervezését, az adatfelvételek szakmai irányítását, az adatok elemzését, a tanulmányok, szakmai beszámolók elkészítését végző kutatási munkacsoport szakértő tagjainak háromfordulós kiválasztási eljárása. 2010 júliusában elkezdtük a munkacsoporttagokkal kötendő szerződés előkészítését, amelyet a szerződéskötésekre vonatkozó moratórium miatt [2010. évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló 1132/2010. (VI18.) Korm. határozat] fel kellett függesztenünk. A szerződéskötés előkészítésének folytatására csak a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatásának beérkezése (2010. november 19.) után kerülhetett sor. A több hónapos csúszás miatt a képzési programot értékelő egyik munkacsoporttag, nem tudta vállalni a feladatot, ezért felkértük az adott pozícióra a kiválasztási eljárás során második legjobbnak ítélt jelöltet, hogy vegyen részt a kutatási munkacsoport munkájában, aki örömmel vállalta a feladatot. A szerződések véleményeztetése a gazdasági és jogi ellenjegyzést végző főosztályokkal és a munkacsoporttagokkal történő egyeztetés további heteket vett igénybe. Mind a képzési, mind a reintegrációs alprojektet értékelő kutatási munkacsoport február közepétől kezdték meg az értékelő vizsgálatokat meghatározó kutatási tervek kidolgozását.

 

A 2011. február közepétől 2011. május végéig tartottak a kutatási terveket kidolgozó munkacsoportok ülései. Május végén illetve június elején a kutatási munkacsoportok megküldték a véglegesnek szánt kutatási terveket. A kutatási alprojekt koordinátor a vizsgálandó alprojektek szakmai vezetőivel egyeztetve észrevételezte a terveket és mindkét terv esetében, kisebb javításokat kérve, visszaadta pontosításra, kiegészítésre.

2011 júliusában mindkét értékelendő alprojekt (reintegrációs és a képzési) kutatási terve elfogadásra került. A végleges kutatási tervek alapján kiválasztásra kerültek az adatrögzítés nagy részét és az interjúk felvételét végző külső kutató cégek.

2012 januárjában megkötöttük a kiválasztott kutató cégekkel az adatrögzítésről és az interjúk felvételéről szóló szerződéseket. Az adatrögzítést vállaló cég (Suvet Research), miután egyeztettünk az elkészítendő adatbázisokról és a nyitott kérdések kódolásáról, megkezdte a képzési alprojekt értékelő kutatása keretében lekérdezett kérdőívek és a reintegrációs ügyfélmappa dokumentumainak rögzítését. Az interjúkat készítő céggel (HÉTFA kutatóintézet) közösen véglegesítettük az interjúvázlatokat és az interjúalanyok kiválasztását meghatározó elméleti mintát, megkezdtük a reintegrációs és a képzési alprojekt résztvevőivel lekérdezendő személyes és fókuszcsoportos interjúk szervezését. Az interjúk felvétele februárban kezdődött. Az elemzést végző kutatókkal 2012 májusában kötöttük meg a szerződéseket, akik a kapott részanyagok (interjúk, részadatbázisok) alapján megkezdték az adatok feldolgozását. A rögzítendő képzési kérdőíveket és reintegrációs ügyfélmappa dokumentumokat folyamatosan szállítottuk a rögzítő cégnek.

Az értékelések alapjául szolgáló adatfelvételek 2012 szeptemberéig befejeződtek. (személyes és fókuszcsoportos interjúk felvétele, adatbázisok véglegesítése, kiegészítése, a dokumentumelemzést kiegészítő intézménylátogatások stb.). 2012. november elejéig befejeződött az adatok feldolgozása, elemzése illetve a résztanulmányok elkészítése.

Mind a reintegrációs alprojektet mind a képzési alprojektet értékelő kutatás eredményeiről megtartottuk a műhelybeszélgetéseket (2012 szeptemberében és novemberében). A reintegrációs alprojektet értékelő kutatás eredményeiről 2013 novemberében egy sajtóháttér-beszélgetést is szerveztünk. A projekt zárásaként a résztanulmányokból összeállított záróértékelések szerkesztett változatai kikerültek a projekt honlapjára (http://www.tettprogram.hu/kutatas).